Oldalunk folyamatos feltöltés alatt áll…
Régóta ismert, a hazai ásványgyűjtők körében is kedvelt, könnyen felismerhető alakú ásványcsoport. Alapos tanulmányozása sokat elárul a geológus számára a befogadó kőzet keletkezéséről. Nagyon kemény, nehezen törik, így a kőzetből kipergett ép kristályai folyóvizek homokos vagy iszapos üledékeiben dúsulnak. A középkorban gyakori karbunkulus elnevezést vörös színű drágakövekre használták. Főként gránátokra, de például a rubinra és spinellekre is. A karbunkulus ragyogásával számos mesében, legendában és irodalmi műben találkozhatunk. Móra Ferenc például így ír „A pillangó király”-ról: „Karbunkulus koronája égett, mint a tűz, ragyogott, mint a szivárvány.”
Spessartin, Pakisztán
Gál László gyűjteményéből
Fotó: Tóth László
Szakáll Sándor, Fehér Béla, Tóth László:
Magyarország ásványai
A gránátokat sok más érdekes olvasnivaló mellett megtalálhatja Szakáll Sándor, Fehér Béla és Tóth László: Magyarország ásványai című könyvében, amely a GeoLitera Kiadó gondozásában jelent meg.
A Földgömb magazin január-februári számában olvasható egy könnyed hangvételű ismeretterjesztő cikk az Év ásványáról Kóthay Klára tollából. A cikkből megtudhatja hogy néznek ki és hogyan képződnek a gránátok, továbbá, hogy mit mesélnek a geológusoknak a múltról.
Sok érdekességet olvashatnak a gránátokról a 34. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál műsorfüzetének 6-9. oldalán. A cikket Takács József írta.
Ha szeretné tudni milyen sokoldalúak és sokszínűek is lehetnek a gránátok, olvasson bele Papp Gábor, Természet Világában megjelent, „Az év ásványa: a gránát” című cikkébe, amely elérhető a folyóirat honlapján.
Kóthay Klára és Weiszburg Tamás tollából olvashatnak cikket a Honismeret című folyóiratban a gránát magyar vonatkozásairól.