Madagaszkári óceánjáspis nyaklánc gyöngyének vékonycsiszolatáról készült polarizációs mikroszkópos felvétel, Bernardo Cesare fotója. A kép szélessége milliméter nagyságrendű.
A madagaszkári óceánjáspis változatos mintázata miatt kedvelt gyűjtő- és díszítőkő, ékszerek is készülnek belőle. Úgy keletkezett, hogy a vulkáni kőzeteket (riolit, riolittufa), a vulkáni működés vége felé, szilícium-dioxidban gazdag oldatok járták át, és így anyaguk ma nagyrészt különböző rendezettségű szilícium-dioxid (olykor kvarc). A képen szögletes szemcsék körvonalai látszanak, melyek belülről sugaras mikroszerkezetűek, mintha egy pontból kiinduló, a tér minden irányába növő tűkből állnának.
A geológusok gyakran készítenek a számukra érdekes anyagokból vékonycsiszolatot, ásványokból és kőzetekből egyaránt. Ez nem más, mint egy sima felületű, 30 mikrométer vastag szeletke (ismétlésképpen: a milliméter harmincharmad része, azaz olyan vastag, mintha a vonalzó 1 milliméter osztását 33 egyforma részre osztanánk). Ebben a vastagságban már a kőzetek és az ásványok jó része is többé-kevésbé átlátszó, így átvilágítható, és az ásványok, eltérő optikai tulajdonságaik (látható fénnyel való kölcsönhatásuk) révén azonosíthatók.
Polarized light photomicrograph of a thin section of „Ocean Jasper”. This was a pendant carved out of „Ocean jasper” from Madagascar. After cutting it and putting it under a polarized-light microscope, it turned out to contain a microscopic garden of „orbicules” in a fine-grained silica matrix. The formation of orbicules or „spherulites” results from the process of devitrification of a rhyolitic lava upon cooling.
